2015. sze 22.

Vetélés után baba... (interjú)

írta: Votisky Petra
Vetélés után baba... (interjú)

avagy a magyar és holland rendszer különbségei

Interjúalanyom Meijer Mónika, aki 4,5 éve él Amszterdamban holland férjével. Összesen másfél év próbálkozás után jelent meg az a bizonyos második csík. A többit mondja el ő maga.

Mikor fordultatok először segítségért és hova?

A vetélésem után először Hollandiában próbálkoztunk, de aztán mindig hazarepültem vizsgálatokra, és hamar rájöttem, hogy specialistára lesz szükségem, nem „sima” nőgyógyászra. Akihez végül kerültem egy nagyon lelkiismeretes fiatal orvos, aki arra is rávilágított, (amire eddig még soha senki!), hogy azért vannak folyamatos vaginális fertőzéseim, mert egyszerűen hajlamom van rá, és ezek a tűzoltásszerű 3 napos kúpok semmire sem jók. Ekkor kaptam először egy bórkúpot, ami egyből csodát tett.

A vetélésem a 7. hétben történt, (3 hónap próbálkozás után) ami még „szerencse” a szerencsétlenségben, hogy nem éltem bele magam teljesen, és hogy még nem voltam ultrahangon...így könnyebb volt feldolgozni, és nem is mondtuk el szinte senkinek, csak sokkal később.

Nekem személy szerint a vetélés egy borzasztó haláleset és a két esküvőnk (polgári és templomi) idején történt, és nem volt hangulatom, energiám a „szegény még ez is”- pillantásokhoz. Így visszagondolva nagyon jó döntést hoztunk, hogy a legszűkebb családon kívül nem avattunk be senkit.

(Megjegyzés: A holland (házi)orvosok szerint stressz nem okozhat vetélést, a magyar nőgyógyászok szerint viszont igen.)

Milyen segítséget, támogatást kaptatok a szakértőktől?

A holland felfogás teljesen más, mint a magyar. Én szívesebben mentem haza vizsgálatokra, mert otthon komolyabban vették a vetélést (többszöri ultrahangos kontroll, Ergam-cseppek, próbálkozás 3 hónapig tilos) és nem „nyugtatgattak” állandóan azzal, hogy ez teljesen normális, hogy még fiatal vagyok, próbálkozzunk nyugodtan tovább.

Hollandiában először is az empátiát és a hozzáértést hiányoltam/hiányolom. Számomra amatőr dolog a páciens előtt a Google-be beírni, hogy „vetélés”.

Mi az, amire szükségetek lett volna, de mégsem kaptátok meg?

Hollandiában először is az empátiát és a hozzáértést hiányoltam/hiányolom. Számomra amatőr dolog a páciens előtt a Google-be beírni, hogy „vetélés”. Valamint nem értek egyet a „majd kialakul, a természet elintézi, ennek így kellett lennie” felfogással. A legborzasztóbb mégis az, amikor egy nőgyógyászhoz sem jut el a háziorvoson keresztül az ember lánya, mert a háziorvos nem tartja elég komolynak az esetet, így az asztal másik oldaláról okoskodik, és közli, hogy ha nagyon fájna, akkor nehogy bemenjek az ügyeletre, hanem előbb telefonáljak.

Mi az, amit tettetek a siker érdekében?

Tudom, hogy ez közhelynek fog hangzani, de „elengedtük” a dolgot egy pár hónapra, elsüllyesztettem az ovulációs teszteket a fiók mélyére, és belevetettem magam a munkába, hogy minél kevesebbet „kattogjak”. Emellett én a maca nevű porra/tablettára esküszöm. Ezt először a barátnőmtől hallottam, aki egy vetélés után ugyancsak ennek a segítségével esett teherbe. Azonban akkor győzött meg igazán, amikor egy közös ismerősünkről mesélt, aki már 40 év felett van, 5 éve próbálkoznak, és a maca szedése utáni első hónapban összejött a baba, majd a második 1 éven belül. :-) A tablettát szedtem pár hónapig, sőt a férjem is, de abba is hagytam, mert elkeseredtem, hogy nekem nem hat 2 hónap alatt, és drágának is ítéltem meg. (A Maca lényege amúgy, hogy segít beállítani a hormonháztartást, bármelyik irányba billent is el a mérleg. Peruból származó Superfood, simán shake-ekbe is szokták tenni, bár be kell vallanom, én a por formáját nem bírtam lenyelni, így maradt a tabletta. ) Amikor is ugyanez a barátnőm (cserébe a kislánya felvigyázásáért :-)) megajándékozott egy dobozzal...és rá 1,5 hónapra...

Jelenleg hol tart a „baba-projektetek”?

...az az először nagyon halvány bizonyos második csík mindent megváltoztatott. :-)

Első babánkat decemberre várjuk.

pregnant-244662_1280.jpg

A kép illusztráció.

Mit tanácsolnál azoknak a pároknak, akik nehézségekkel küzdenek a babavállalásban?

Ne hagyjátok magatokat lerázni ha, Ti tudjátok, hogy valami nem stimmel, vagy ha másra nem, megnyugtatásképpen igenis csináltassátok meg az összes vizsgálatot, amiről úgy gondoljátok, hogy van értelme. Még ha az orvos jószándékú és jól tájékozott is, lehet, hogy Te mégis tudsz (a rengeteg neten töltött böngészés után) újat mondani neki. Valamint, ha nem vagy elégedett az orvossal, válts!

Mindemellett, hogy minél később mondjátok el (akár a sikertelenséget, akár a sikert) ismerősöknek, rokonoknak, annál több időtök van magatokban feldolgozni, és „felkészülni” a jószándékú, de olykor sokszor bántó és sebeket feltépő kommentekhez, és a rengeteg „jótanácshoz”, amit a rokonok, ismerősök, szomszédok, BKV-jegykezelő, virágárus-néni, buszsofőr...úgy osztogatnak, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.

Ha a baba úton van, javaslom, hogy a születéséig senkinek ne áruljátok el a nevét/neveket. Ezt azért emelném ki, mert hidd el, mindenkinek lesz valami jó/kevésbé jó/bántó...stb. véleménye, amivel megerősít/eltántorít az amúgy már hónapok óta kigondolt nevetekről, és lehet, hogy teljesen alaptalanul bogarat ültet a füledbe. Bízz magadban, és a párodban, hogy intelligens felnőttekként végigzongoráztátok a lehető legjobb lehetőségeket, és ne érezzétek magatokat kötelezve a név felfedésére, legyen ez a Ti titkotok. :-) Nekem könnyű dolgom van, mert itt Hollandiában van egy hagyomány, hogy a kicsi születéséig nem árulják el a nevét, de még azokat sem, amik a „kalapba” kerültek. Én így rázom le a „és van már nevetek?”-kérdések áradatát. Eddig működik.

A Maca kapszulát pedig próbáld ki, mit veszíthetsz?! :-)

Szólj hozzá

vetélés Hollandia Maca